2012. szeptember 21., péntek

Reni szülei

Hát róluk aztán nem sokat tudunk. Csak annyit, hogy néha kitalának dolgokat Reniről, amik miatt bepánikolnak, és az imádott kamaszkezelő könyveiket bújják.
Nem tudjuk róluk, hogy mi a nevük, mikor van a szülinapjuk, a korukat sem. Laura azt mondta, hogy a Kalauzból mindent megtudunk róluk is.

Igazából én bírom Reni szüleit, mert jófejek, viszont néha kiborítottak, egyszerűen nem volt türelmem hozzájuk.

Reni anyukáján én konkrétan mindig szakadok. Mármint az "anyu főz" műsoron (Itt én konkrétan lefordultam a kanapéról, és a földön ferengve röhögtem és visítottam egyszerre).

Én meg visszamentem a házba, és miközben az étkezőasztalnál ültem, apuval együtt unottan néztük, ahogy anyu valami szürkés szószt önt a furcsa állagú zsemlegombócra.
- Ez meg mi? - kérdezte apu megrökönyödve.
- Én nem akarom tudni - mondtam rémülten.
- Ne csináljátok már, ez vadas! - szidott le minket anyu.
- Persze - dünnyögött apu.- Jó étvágyat - ült le anyu az asztalhoz, majd észrevette, hogy apu nevet, ezért ösztönösen felém nézett. - Renáta, ne gusztustalankodj az étellel! - szidott le.
- Elnézést - folytottam vissza a nevetést, és befejeztem azt a játékot, hogy a tányérom felett kábé két méterrel megdöntöm a kanalat, és hagyom, hogy a szósz placcsanjon a tányéromban. Pedig jópofa elfoglaltság volt. :)

Reni apukáját is bírom, egyrészt mert nagyon aggódik Reniért és Cortezzel sincs semmi baja. A pótvacsorákat is szeretem, mert értelmes témákról beszélgetnek (... :D ), másrészt, hogy ezt az egészet titokban. Azt a részt pedig nagyon imádom, amikor az ereszeket tanulmányozza...

Apu már a ház előtt ácsorgott, amikor megérkeztünk.
- Itthon hagytam a kulcsom.
- Előfordul - vontam meg a vállam. - Régóta vársz?
- Úgy tíz perce. De nem baj, addig megnéztem, hogy minden rendben van-e az ereszekkel - felelte. Hát, az unalomnak tényleg nincsenek határai.
- És minden rendben az ereszekkel? - kérdeztem mosolyogva.
- Fogalmam sincs, nem értek hozzá - mondta, aztán ahogy kinyitottam az ajtót, már be is ment. Azt hiszem, megviselte az a tíz perc, amíg kint ragadt.

SzJG forever!

xxx: K

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése